2008. július 19., szombat

Különös apukák 1.

Az apasághoz szorosan hozzátartozó jellegzetesség, hogy a kezdő apuka folyamatosan figyeli más apukák viselkedését és tevékenységét, egyszerre tanul tőlük és versenyez velük, miközben folyamatosan összehasonlításokat végez. Az affordancia-elmélet sajátos kifordításaként mindenütt gyerekeiket terelgető apukákat lát, akik számára különös élességgel rajzolódnak ki környezetükből, és akiket remekül lehet vizsgálgatni. Ez a már-már mániává fajuló tevékenység azt is eredményezi, hogy az apai faj sajátos egyedeire figyel fel időnként. A "sajátos" kifejezés ebben az esetben azt jelenti, hogy ezek az egyedek a kezdő apuka számára teljesen érthetetlenül viselkednek. Két hozzátáplálás-poszt között nekikezd hát egy új sorozatnak, amiben némely apák sajátos viselkedésére keresi a választ.

Az első különös apuka elég kemény példa. Tekintsünk el a lenti képsorok politikai-társadalmi-jogi és egyéb vonzataitól, hiszen ezeknek semmi keresnivalójuk egy apablogban, és ebből a szempontból teljességgel érdektelenek is. Engem kizárólag az érdekel, hogy miféle szülői motivációk játszanak szerepet az ábrázolt szituációban. Megmondom őszintén, teljesen tanácstalan vagyok: vajon miféle cizellált neveléselméleti modellt követ e különös apa? Kezdő, haladó apukák és anyukák, segítsetek: vajon mivel magyarázható a gyermeksétáltatás e meglepő vadhajtása?

Furcsa apukak 01 - Lakotars

Hogy világos legyen, mire gondolok, némi manipulációs céllal kicsit kihangsúlyoztam a dolgot:

Furcsa apukak 1a - Lakotars

Hát hogy is van ez? Hogyan működnek e különös apukák?

2 megjegyzés:

  1. nem igazán értem az értetlenkedést. a felvételen látható apuka nyilvánvalóan szocializájla csemetéjét. hogy ezt előre megfontolt szándékkal teszi, vagy csak indulás előtt a nyakába sózták a gyermeket, tökmindegy. a másik nyilvánvalóság, hogy a jelenséget nem könnyen lehet kiragadni az ideológiai környezetből. de ha mégis megpróbáljuk, nem látunk mást, mint egy jól láthatóan felelőtlen szülőt. ilyeneket azonban ezernyi más (indulatokkal nem ilyen durván átitatott) helyen is láthatunk - nemsokára a sziget nagyszínpada előtti hangszórók mellett is. ha arra jársz, megfigyelheted

    VálaszTörlés
  2. Azért az nem mindegy, hogy előre megfontoltan viszi-e magával a gyermeket vagy csak a meghitt délutáni séta közben fordult ki magából ennyire.

    Az ideológiai mázból - nem vagyok álnaiv - valóban nem könnyű kiragadni, de érdemes megpróbálni. Számomra éppígy érthetetlen lenne, ha főszereplőnk egyéb köztéri mozgolódásokon azt üvöltözné gyerekkel a nyakában, hogy "mocskos fasiszták", "gennyes Dózsások" vagy "rohadt adóellenőrök".

    Ha meg nem hántjuk le róla az ideológiát, még abszurdabb az egész: az "ép család", az "emberi faj fennmaradása", az "erkölcs" és hasonló lózungok nevében mocskos szájjal káromkodni és gyűlölködni a nyílt utcán a gyermeked előtt.

    Ha ez a szocializálás, akkor inkább az olyan zeneesztétikai nevelés, ami maradandó halláskárosodást okoz a Sziget-nagyszínpad mélynyomóinál (bár igazad van, a "Magyar Dal Napján" Tom Waits-feldolgozást hallgatni Presser Picitől legalább ekkora szülői hiba, ha nem bűn).

    VálaszTörlés