2010. október 1., péntek

Búcsú Borisztól

Nem említettem még, de egy hónapja új taggal gyarapodott lakótársi közösségünk. Nem, nem az ifjú hommelette-nek szerveztünk testvérkét, hanem egy különös lény érkezett. Az illető egy - nagyvárosi utcákon cruisingoló BMW X5-ösöket megszégyenítő dukkózású acélszürke színben pompázó - kosorrú törpenyúl, becsületes polgári nevén: Borisz.

Borisz ez alatt az idő alatt volt simogatnivaló plüssállat, félelmetes 3D-illusztráció Zelk Zoltán-versekhez, éjszakákon keresztül karalábén nyammogó, idegesítő zajforrás, gyerekzsúrok sztárja, képzőművészeti modell, koszos-büdös szarógép, egyszóval: az ifjú hommelette örömének első számú forrása.



Páratlanul sokoldalú lény volt tehát ez a kosorrú törpe, de ideiglenes újlaki tartózkodásának legnagyobb hozadéka az volt, hogy Borisz segítségével a kezdő apuka lemodellezhette gyermeke belépését a lacan-i Szimbolikusba. Az ismert forgatókönyv szerint ugye az Apa zord módon belép az Anya és a Gyermek idilli, Imaginárius duettjébe, a tekintélyelv alapján szétrombolja e csodás örömelvű kapcsolatot, és rákényszeríti a gyerekre a Rendet. Na, ennek a monumentális drámának volt kulcsfontosságú főszereplője Borisz.

Történt ugyanis, hogy Borisz ideiglenes nálunk-tartózkodásának harmadik napján a kezdő apuka így szólt az ifjú hommelette-hez: - Gyere, ifjú hommelette, adjunk Borisznak enni! Mire a válasz: - Jó, mindjárt, csak még kirakózom egy kicsit. A kezdő apuka valószínűleg itt vetette el a sulykot, ugyanis imígyen szólott gyermekéhez: - Oké, kirakózz csak, de ugye azt tudod, hogy ha nem adunk neki enni, akkor éhezni fog? És ha sokáig nem adunk neki enni, akkor éhen hal? Nos, ez az erős retorikai túlzás teljesen beakadt az ifjú hommelette-nek, aki csapot-papot-kirakót otthagyva, teljes pánikban robogott ki a szobájából, és csak úgy hányta a nyúl elé a ropogós karalábéleveleket.

Azóta minden áldott reggel, ébredés után az első mondata az, hogy "Szia Borisz! Adunk neked enni!", és első útja a zöldségeskosárhoz vezet. Amint hazaérünk, az első dolga, hogy Boriszról gondoskodjon, és rendszeres időközönként (óránként mondjuk háromszor) figyelmezteti léha édesapját, hogy itt az ideje az alomcserének.

Egyszóval gyermekünk egy erős és meggondolatlan apai túlzás révén sajnálatosan korán szembesült a gondoskodással járó felelősség szimbolikus parancsával. Igazából nem tudom, hogy ez jó-e vagy rossz, mondjuk én hajlok az előbbire, de pusztán azért, mert én magam csak a krisztusi koron jócskán túl jutottam el erre a szintre.

Borisz most, egy hónap után távozik lakótársi körünkből. Na nem azért, mert éhenhalt, hanem mert eredeti gazdája hazatért külföldi útjáról, ezért visszaszolgáltatjuk neki. Viszlát Borisz, te kedves, acélszürke nevelési segédeszköz, jó volt veled!

7 megjegyzés:

  1. He? Mi ebben a Lacan? Es B. majdnem 3 eves, ez kicsit keso lenne a szimbolikus elerkezeseren, nem? Nem egyszeruen arrol van szo, hogy tetszik neki, hogy egy masik lenyrol o gondoskodhat, mint rola ti?

    VálaszTörlés
  2. Ettől a bejegyzéstől a nyúl eredeti, külföldi útjárólhazatért gazdája könnyekig hatódott.
    Azért a "koszos-büdös szarógép" ellen protestálok! Kifejezetten tiszta állat, folyton mosakszik és egy macska(alomhoz)képest kifejezetten illatos.

    VálaszTörlés
  3. Mint nyúltulajdonos, tanúsítom, hogy a nyúl nem más, mint kajaátalakító bogyózógép.
    Mondjuk sok baj nincs vele, de azért az kijelenthető, hogy a legnagyobb öröm, ha a jöttödre felkapja a fejét, vagy véletlenül a nyakadba szuszog. nem is tudom, létezik-e még egy ilyen passzív állat a világon. Talán a lajhár lehet.

    VálaszTörlés
  4. Mi sem vagyunk mások, mint kajaátalakító és reprodukáló bogyozógépek

    VálaszTörlés
  5. Már hogyne lenne Lacan?! A Szimbolikus nem egy állapot, hanem egy folyamat, nem lehet pontos időpontokhoz kötni.

    Egyébként remélem, érzékelhető az irónia. Mi sem áll távolabb tőlem, mint Lacan - mégoly szórakoztató - agymenéseinek népszerűsítése, bár e blog címe is "hommelette". Ezért a szójátékáért, meg rém szórakoztató magánéletéért örökké hálás leszek neki.

    VálaszTörlés
  6. igen, csodalkoztam is, hogy nem jonnek menetrendszeruen a 'szalonnas hommelette'-szeru kepalairasok...

    VálaszTörlés
  7. Sheila - a díszhalakról sem mondható el, h túlzottan hiper- ill. interaktívak lennének. :)

    VálaszTörlés