2011. június 3., péntek

Re

A kezdő apuka eredeti tervei szerint csak pár napra, egy futó redizájn erejéig zárt volna be a blog: becsukjuk, sikálunk, kinyitjuk, és megyünk is tovább. Aztán persze, ahogy az minden rendes újratervezéskor, illetve bármilyen webes hegesztés esetén megtörténik, a hipphopp csiszatolásból az alapokat felforgató, hetekig-hónapokig tartó gigantikus renoválás lett - a kevésbé online lekületűeknek elég, ha csak egy laza házépítést vagy kiadós lakásfelújítást képzelnek maguk elé. Kihívjuk a parkettacsiszolót, hogy egy-két óra alatt igazítson egy kicsit a sarkokon, de mester azonnal közli, hogy elrohadt a párnafa, és mire észbe kapunk, már a negyven centi kohósalakot is kiásta a födémből. Hát valahogy így esett ezzel a bloggal is, ahogy elkezdtem nyúlkálni a Blogger közismerten felhasználóbarát motorjában, egy idő után azt vettem észre, hogy derékig süllyedek a stíluslap-programozás mocsarába, és természetesen minden módosítás újabb és újabb hibaüzenetek, deformációk és hibás deklarációk útvesztőjébe vezetett. A kezdő apuka meg webkettes mekkmesterként villámgyorsan egy digitális romhalmaz közepében találta magát.