Sokszor esett már szó a kezdő apuka terheskonyhai bűvészkedései során a soffrittóról, e csodás, változatos, üde és friss zöldségalapról, ami mindenfajta minestrone vagy rizottó alapvető összetevője. Egyetlen hátulütője a rettenetes mennyiségű, időrabló aprítás, ami bizony kegyetlenül megkeseríti a folyamatos időzavarral küszködő kezdő apuka életét. A kis hommelette születése óta eltelt tíz napban annyi kiderült, hogy időből nem lesz több (sőt!), soffrittóra viszont elemi szükség van, ezért kihasználva a szusszanásnyi szünetet, nagyobb mennyiséget készítettem a mélyhűtött örökkévalóságnak.