November 12.

Nemzeti Petíció? Szánalmas erőlködés. Demokratikus Charta? Szomorú bohóckodás. Tarka Magyar? Erőltetett ostobaság. Székházostrom és hídfoglalás? Lúzerek töketlenkedése. Taxisblokád? Szadeszes maszekok csínytevése. Koncertjegyvásárlás újlipótvárosi jegyirodában? Kispályás majomkodás. Most, kedves szélsőjobb és kedves szélsőbal, félművelt nemzeti érzelműek és libsi jogvédők, volt háromperhármasok és jelenlegi árpádsávosok, turulimádók, apácajelmezesek, mélyparaszt autósok és agresszív biciklisták, radikális gyalogosok, Kossuth téri önjelölt próféták, vajsavas vízipisztolyosok, tojással idétlenkedők, polgármestert esernyővel védelmezők, magánemberként megjelenők, Lonsdale-melegítősök, traktorral Parlament elé igyekvők, csikósnindzsák, vöröscsillaggal feszítők, azonosítószám nélküliek, lufieregetők és kordonbontogatók - most megtanulhatjátok, milyen az, amikor igazi akció van az utcákon. Hordozókendős flashmob - a kezdő apuka nem tud elképzelni szebb és egyben felemelőbb látványt mondjuk kétszáz hordozókendős szülő-baba párosnál. Mozdítsatok minden mozdítható gyereket, mutassuk meg e lúzer csürhének, hogyan foglalja el a köztereket a valódi törpe kisebbség!

Mamák és papák

Feneketlen lakótársi sznobériánk egyik kulcsmotívuma a rettenetes márkasovinizmus, ami legmarkánsabban az ifjú hommelette ruhatárában és játékparkjában nyilvánul meg. Csupa drága-divatos-nyugati cucc, mintha két címkemániás yuppie trendsetter próbálná kinevelni az utánpótlást. A legviccesebb az egészben az, hogy erről szó sincs: a magam részéről ugyan márkabuzi vagyok (például csak rendkívül szélsőséges körülmények között használnék Pentaxtól eltérő fényképezőgépet), de az öltözködésre ez pont nem vonatkozik. Ráadásul amikor a kezdő apuka még tényleg nagyon kezdő apuka volt, tehát drága lakótársa terhességének hajnalán, még fogalma sem volt arról, hogy a gyerekbizniszben mik a menő márkák. Végeláthatatlan turkálótúráim során egyetlen alapelv vezérelt: olyan gyerekruhát vegyek, ami nekem is tetszik, alapvetően funkcionális és nem kerül háromszáz forintnál többe. Soha nem nézegettem a cmkéket, hacsak nem azért, hogy kiderítsem, hány hónapos gyerekre jó a szóban forgó rugi (brrr...). Valóságos sokként ért, amikor havonta-kéthavonta gyanútlanul felmértük a szerzeményeket, amiknek kilencven százaléka négy-öt márka modellje volt. Ekkor tudtam meg (drága lakótársam világosított fel szánakozó mosollyal), hogy a Gap, a Next, a H&M - mind-mind első osztályú gyerekruhagyártó is. Faramuci helyzet: nem mi választoottuk a márkákat, hanem tulajdonképp a márkák választottak minket. Nagyjából ugyanez a helyzet játék- és babafronton is: pár jól meghatározható gyártó termékei borítják vastagon a parkettát. És mind közül a legnagyobb becsben három figurát tartunk - mindhárom egy brit cég alkotása. Heti rendes gyerekbigyó-körképünk aktuális állomásán: a Mamas & Papas.

100 lista pelenkázáshoz, No.5

Bár régen esett szó a pelenkázás közben történő gyermekszórakoztatásról, a probléma azért akut maradt, sőt egyre súlyosabb a helyzet. Izgő-mozgó, állandóan ficánkoló utódunk betöretlen vadlóként (óh, milyen gyönyörű metafora!) rúg ki, kalimpál, harap és nyihog minden egyes alsónemű-csere közben, a kezdő szülők meg újabb és újabb trükköket kénytelenek kieszelni figyelmének elterelésére. A mai szomorú napon, kudarcokkal, vesztes csatákkal, elbukott forradalmakkal, arccal a földnek temetett halottakkal, elszakított nemzettestekkel terhelt történelmünk e gyászos emléknapján mi mást is tehetnénk, mint összekötni a hazafias szellemű nevelést a pelenkázás közbeni szavalással. Jöjjön tehát minden gyermekpelenkázások legszomorúbb listája. Jegyezd meg jól, gyermekem, mert a rajta szereplők igencsak méltók az utódok emlékezetére.

Aulich Lajos, Damjanich János, Desewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knezic Károly, Láhner György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác, Vécsey Károly. És a body gombolása közben ne feledkezzünk meg mind közül a leghősiesebbről, gróf Batthyány Lajosról, aki - elkerülni próbálva a megszégyenítő akasztófát - öngyilkosságot kísérelt meg, de a császári orvostudomány legnagyobb dicsőségére összerakták annyira, hogy saját lábán állhatott a kivégzőosztag elé. Hát igen, drága hommelette-em, ilyen szomorú országba születtél.

A pelenkázáshoz javasolt listák metalistája megtekinthető itt.

Felvidéki szentháromság, 2. rész

Az első részben ecsetelt galántai csirkecomb után elérkeztünk felvidéki gasztro-szentháromságunk következő képviselőjéhez: a palócleveshez. A csirkés posztot olvasva felhívott édesanyám, drága ifjú omlettkénk nagymamája, hogy helyreigazítást követeljen: a családi szív ugyanis nem keringet szlovák vért, a családi érben semmi ilyesmi nem csörgedez. Annál több palóc eritrocita (ezt jómagam is hangsúlyoztam egyébként). Nos, ennek megerősítéseként álljon itt minden ételek egyik legcsodálatosabbja, a kompromisszumok nélküli mennyország, a birka apoteózisa, azaz a palócleves receptje.