34:26. Nyelvóra

Buddhista vagyok mert tudok felmászni. Én vagyok a kőbánya buddhistája.

---
- Hol van a mama?
- A mama a dalai lámát hallgatja.
- Igen, tudom, ki a dalai láma. Szemüveges bácsi, aki mindig vicceseket mesél.

Hm, úgy látszik, drága lakótársam nekikezdett a ifjú hommelette ideológiai orientációjának. Orient, értitek, micsoda szofisztikált szójáték!

34:25. Nyelvóra

Mit is akartam? Ja igen, pisilni.

34:22. Nyelvóra

Hogy kell kisbabát csinálni? Vagy termeszteni?

---
Reggeli porridge-falás közben:
- Nekem is van egy nyulam, amit úgy hívnak, hogy poridzs.

Igen, tényleg van egy nyula, egy ideiglenesen nálunk állomosozó törpe kosorrú, akit úgy hívnak, hogy Borisz. Aztán az ifjú hommelette tenyérbemászó képpel vigyorog, és rém büszke nagyszerű szójátékára.

34:21. Nyelvóra

Elbúcsúzik a nagyszüleitől:
- Köszönöm, hogy vendégül láttatok.

Mintha csak a királynő teadélutánjáról távozna.

---
Még nincs is sötét. Mert a sötét figyelt, és vigyázott, hogy ne ijedjek meg.

Ez az a korszak, amikor egyszerre fél a sötéttől, és anticipálja, hogy félni fog a sötéttől. És persze elérkezett a megszemélyesítésesdi ideje is.

---
Hajat mos az anyjával:
- Kész vagyunk már?
- Még nem. Tudod, ez egy kicsit lassan megy...
- Mint a Margit híd. Mert az is lassan megy.

Mármint a Margit híd felújítása, amiről felelőtlenül megígértük, hogy harmadik születésnapjára befejezik. És bár az utóbbi időben reggelenként, bölcsődébe menet próbálom szembesíteni a rideg valósággal, azaz azzal, hogy a jeles évfordulóra egyáltalán nem lesz kész, ezt egyelőre nehezen emészti. Persze én vagyok a hülye, minek ígérgetek önkormányzati nagyberuházásokról.

Tortillaláz 01.

Bevallom, annyira nyugtalanított legutóbbi fiaskóm, a csilis Sacher (ami többeknek ízlett, de, mint azt jól tudjuk, Mexikó és Ausztria legalábbis a szomorú emlékű Miksa császár óta kibékíthetetlen ellentétben áll egymással), hogy kétségbeesésemben analízisbe feküdtem. Ott aztán kiderült, hogy mi lehetett az ok: na nem fortyogó tudattalanom legsötétebb bugyrai, hanem az, hogy a kezdő apuka - így aztán kénytelen-kelletlen az egész család - hetek óta a mexikói konyha bűvöletében ég. Egészen pontosan a mexikói konyha egy egészen speciális szegmensének bűvöletében. Tortilla!

Szolgálati közlemény

A hétvégén erősen megbombáztam azokat, akik, RSS-en vagy valami hasonló aggregátoron keresztük követik e blogot. Ugyanis visszamenőleg feltettem vagy nyolcvan posztot, amik tartalmát a Nagy Szent Főkönyvből másoltam ki - ebben gyűjtögetjük az ifjú hommelette izgalmas nyelvi leleményeit. Megnyugtatok mindenkit, ez volt az utolsó ilyen akció, többet nem lesz tömeges posztdömping. Elnézést kérek a csúnya floodért. Akik nem RSS-eznek, azok a nyelvóra tagre kattintva kaphatnak egy ízléses gyűjtést.