Kínos

Tessék, egy újabb erős bizonyíték, hogy milyen képtelen helyzeteket szül, ha a szélsőségesen szabados, ultraliberális szülő partnerként kezeli a gyerekét, és őrült demokratizmusában humorizálni próbál vele. A helyszín a bölcsőde, a szituáció pedig az emlékezetes gyomormosásos sztori óta az egyik legkínosabb ügy.

37:23. Nyelvóra

Vacsora közben, egyszer csak, minden előzmény nélkül:

- Azt, hogy "basszameg", akkor mondjuk, amikor elkésünk.
- Ez így van, Bella, de a "basszameg" nagyon csúnya szó. Ilyet nem szoktunk mondani, mert megbántunk másokat.
- De azt, hogy "basszameggitár", azt szabad mondani!
- Hát ezt meg ki mondta neked?
- A mama.
- Ööö, az nem "basszameggitár", hanem "basszustuba".
- Ja igen, tényleg, "basszustuba".

Na, ilyen rohadt nehéz gyereket nevelni, amikor az ember megértő, nyitott, liberális szülőnek óhajtja tartani magát, ahelyett, hogy lekeverne neki két nyaklevest és parazsat tenne a nyelvére, basszustuba.

37:22. Nyelvóra

"Nem szabad kézzel lábat enni!"

---
- Szereted a zöld színt, papa?
- Igen.
- Akkor, ha nem kiabáltok, kaptok tőlem karácsonyra zöld lufit.

Published with Blogger-droid v1.6.5

Mandulahétvége

Nyomorultan alakult ez a Mikulás előtti hétvége, az ifjú hommelette-et gonosz kór döntötte le lábáról, aminek az lett az eredménye, hogy villámlátogatásnak tervezett útja távol élő anyai nagyanyjához többnaposra bővült. A kezdő apuka már hetek óta küzdött az aljas vírusokkal, amit a hapsikra oly jellemző módon shakespeare-i királydrámává stilizált. Általános letargia és rosszkedv, a család hiánya, ipari mennyiségű használt papírzsebkendő taknyos kaméliavirágokká gyűrt halmai - nagyjából így teltek ezek a napok, és a rettenetes helyzetből csak egy kis sütés-főzés tudott kiragadni.