Kissé megkésett ez a bejegyzés (a következőben majd arról is lesz szó, hogy miért), de egy ilyen nagyszerű ünnepi tevékenység megosztására sosincs késő. Nem mondom, hazafias elkötelezettségemet jócskán megrendítette, hogy nemzeti ünnepünk alkalmából egy kibaszott energiaital-gyártó magáncég promóciós rendezvénye miatt tíz napra (!) lezárták a fél belvárost, és három napon keresztül valami ostoba légibohóckodásra gyakorló műrepülők ("micsoda sportolók!" - sikoltotta Palik László átszellemülten, hogy zengett bele a Bambi-terasz) zajára keltünk és feküdtünk. A drámai állapotokon csak egy azonnali hangulatjavító intézkedés ("panem et circenses") meghozatalával lehettünk úrrá: ha a cirkusz már megvan, akkor már csak a kenyér hiányzik - az Új Kenyér Ünnepén természetesen Új Kenyeret sütött a kezdő apuka.