2009. január 24., szombat

Lakótársi duettek, No.2

Késő délután, megállván munkahelyem hajóhídján, a reménytelenül szitáló ködben, hidegben és nyirokban egy pillanat alatt szakadt rám e nyomorult tél rideg kilátástalansága. Nosza, legyünk úrrá e télvanéscsendéshóéshalál-hangulaton, idézzünk meg régi, napsütötte kirándulásokat! De még mielőtt a következő posztban megemlékezne az ifjú hommelette csodálatos magassági rekordjáról, a kezdő apuka, folytatva az elkezdett nagysikerű sorozatot, ezúttal e kirándulások elengedhetetlen kiegészítőit mutatja be. Milyen lábbeliben rójuk közös lakótársi életünk kanyargós, rögös útjait? Márkás, strapabíró bakancsokban természetesen. Egy kéz alatt vett La Sportiva és egy leárazott Kamik.

2009. január 22., csütörtök

Apuka verset mond, No.4 + egy s más

Nohát, mégiscsak a magyar kultúra napja volna vagy mi, nemzeti himnuszunk megírásának évfordulója. A jeles nap alkalmából és a nagy csekei előd iránti tisztelgés jegyében nagy nehezen a kezdő apuka is befejezte lakótársi közöségünk indulóját. A versforma természetesen limerick, aminél pontosabban semmi sem fejezi ki az új évezred elejének korszellemét. A ritmika jócskán döcög, a rímek természetesen borzalmasak, bár nem sokban maradnak el a "lengettél/csepegtettél" vagy a "kebledben/fellegedben" párosoktól. A strófák alá még dallamot is sikerült fabrikálni, de a kedves olvasó óriási szerencséjére kontakthibás a családi szintetizátor MIDI-kimenete, ezért a megzenésített változattól most megkímélem a nagyérdeműt. Maradnak tehát a kissé kacska sorok, muzsika nélkül. Bónuszként kiderül belőlük - ha még nem derült volna ki - az ifjú hommelette keresztneve. Íme hát:

2009. január 21., szerda

A Legszentebb Tehén

Nos, tényleg nagy kakiban lehet e lángoktól ölelt kis ország, ha népszerűségére oly kényes pártunk és kormányunk még a magyar szociális rendszer Legszentebb Tehenének, a családi pótléknak is neki mer menni. Bár egy gyerek- és apablogon nem feltétlenül cél a nagy ellátórendszerek működésének és "reformjának" globális kritikája, azért ez a családipótlék-dolog izgalmas aspektusa a gyereknevelésnek. Mindenekelőtt azért, mert a maga abszurditásában mélyen árulkodik mind politikai elitünk felkészültségéről, mind a gyermekekhez és a gyermekvállaláshoz - és egyáltalán: a nagyobb ívű társadalmi folyamatokhoz - való viszonyáról.

2009. január 18., vasárnap

A tökéletes gyereknyugtató


Miután ifjú hommelette-ünk első péksüteménye oly frenetikus sikert aratott, a kezdő apuka vérszemet kapott, és elhatározta, hogy a drága utódot igyekszik kizárólag házi sütésű kenyérféléken tartani. Kipróbált jó pár péksütemény-variációt, de a legnagyobb ováció egyértelműen a grissinót fogadta.