2011. augusztus 19., péntek
Pasta pronto
Nohát, ebből a blogból már úgy kivesztek a receptek, hogy joggal támad mindenkiben az a benyomás, hogy lakótársi közösségünk tagjai bizony a fényevők népes táborát gyarapítják. Amellett, hogy ez az utóbbi időben részben így is van, legalábbis ami a kezdő apukát illeti, azért zajlott itt főzőcskézés, mégha meglehetősen sajátos irányt is vett gasztronómiai önképzésem. Mert egy ilyen, napi kétszeri kórházlátogatással, gyerekpesztrálással és mérhetetlenül fárasztó idegeskedés-aggódással terhelt időszak bizony nem a hosszas varázslatok árán létrehozott haute cuisine-ről szól: barokk burjánzás helyett konstruktivista minimalizmus, aminek legszebb megnyilvánulási formáját az olasz konyha adta az emberiségnek. A pasta prontót.
2011. augusztus 17., szerda
A történelemoktatás hasznáról és káráról
Nem, nem Nietzschéről lesz itten szó, meg hát nem is a történelemről, hanem inkább a történelem oktatásáról, pontosabban annak lehetetlenségéről, legalábbis négyévesek számára.
Címkék:
1956,
anya,
apa,
apaság,
beszéd,
blog,
Corvin köz,
gyerek,
gyermek,
Harminckettesek tere,
hommelette,
nyelv,
történelem
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)