2007. augusztus 10., péntek

Nevedben végzeted

"Habemus genum!", "Van nemünk!" - kiabálnám világgá jó katolikus módjára, a habemus papam mintájára, ahogy a remek egyházi szokás szerint a Szent Péter székesegyház homlokzati erkélyéről kihirdetik a pápaválasztás végeredményét. A drága hommelette apukája pontosan így tesz:

2007. augusztus 9., csütörtök

Bevezetés a filmelemzésbe

Az előző postban a "kezdő és uh-elemzésben járatlan apákat" emlegettem. Aztán csak később jutott az eszembe, hogy hogyne lennének járatlanok! Végül is a kezdő szülők nagy része nem nagyon találkozott még ultrahangképpel, és belátom, hogy a Pixar-filmek, a HDTV meg az Imax-mozi korszakában elég nagy sokként éri az ifjú anyákat-apákat egy monokróm, zajos és rossz felbontású mozgókép.

Heti fotó, 25. hét

Örömteli bejelentéssel szolgálhatok: tegnap, a média érdeklődésétől egyáltalán nem kísérve lezajlott a világ legolcsóbb, mindössze 12 ezer forintos Mars-expedíciója. A küldetés sikeres volt, tudományos szempontból felbecsülhetetlen értékű fotói kissé kivehetetlenek ugyan, de a szakemberek számára világosan bizonyítják, hogy a vörös bolygó felszíne és legköre életre tökéletesen alkalmas.

2007. augusztus 8., szerda

Tájékoztatás és stílus-útmutatás, avagy a terhesbiznisz alapelvei 2.

Sokat kárhoztattam már ezekben a bejegyzésekben azt a drámai információs vákuumot, ami a magyar nyelvű terhes-szakirodalmat jellemzi, legalábbis kezdő apai szempontból. Mintha az apa valami kényszerű, megtűrt fél lenne, akinek sem érdelődése, sem érdeke nem fűződik a terhességhez. Pedig az apák - némi túlzással - majdhogynem ugyanakkora mentális (és, mint majd valamikor egy későbbi postban szó lesz róla, időnként biológiai) változásokon mennek keresztül, mint az anyák. Ehhez képest az egész honi terhesdiskurzus olyan, mint valami feminista suffragette-konferencia jegyzőkönyve: nők beszélnek nőkről nőknek, és ebben a beszédben az apák amolyan lelkes, igyekvő, de alapvetően értetlen állatkákként jelennek meg. Az az egyre erősödő benyomásom egyébként, hogy ez az egész hangvétel voltaképp egyfajta női ellenreakció a magyar társadalom nyomorult férfiközpontúságára - a nők, öntudatlanul és kimondatlanul ugyan, de harciasan védik pozícióikat azon az egyetlen területen, ami kizárólagosan az övék.

2007. augusztus 6., hétfő

Rizsa

A lakótárs terhességének előrehaladtával egyre több hétvégét töltünk itthon, és ez a szomorú tény lassan, de biztosan állandósítja a kérdést: mit főzzünk a kismamának? Ez most nem az a post, amelyben részletesen elemzem a terhestáplálkozás körül kialakult misztikus zűrzavart és hiedelemtengert (erre a későbbiekben kerül majd sor), de azt a tényt le kell szögezni, hogy a kezdő apák, egyben lelkes, de mégiscsak amatőr szakácsok egészen elképesztő kihívások elé vannak állítva.

2007. augusztus 5., vasárnap

Full contact

Az elmúlt hetekben életem legkülönösebb fizikai tapasztalatában van részem, ami körülbelül olyan hatással van rám, mint amilyen mondjuk Engelsre lett volna, ha egy szép napon megjelent volna neki Szűz Mária. Korábban már szót ejtettem arról, milyen érzés először kapcsolatba kerülni a kis hommelette lázas tevékenykedésével az anyaméhben - nos, ez az élmény lassan mindennapossá válik, ami persze nem jelenti azt, hogy hétköznapivá is. Megszokhatatlan, felforgató, szubverzív tapasztalat ez - a drága lakótárs talán nem is érti igazán, hogy mit jelent mindez a kezdő apának, aki lényegében csak ily módon szerez közvetlen tudást gyermekéről. Számomra egyelőre ez a kis omlettke: tétova kaparászás a tenyeremen, a lakótársi hasfalon keresztül, kiegészülve az ultrahang monokróm szellemképével, meg némi könyvekből és anyai közlésekből összerakott információval. Nincs mit tenni, az apa így konstruálja meg a gyerekét.