2009. július 4., szombat

Bölcsődemóka 2.

Ízléses, piros pöcsétes levelet hozott a múlt héten a pósta, melyben kerületünk Egyesített Bölcsődéinek headquartere örömmel tudatja, hogy elsőszülött gyermekünk felvételi kérelmét elutasítja. A kezdő apuka tavalyi tapasztalatai alapján nem is igen várt más választ, és bár ez a rövid, ám annál ridegebb levélke lényegében a közelgő anyagi katasztrófát harangozza be, nem is nagyon esett kétségbe. Hiszen az elutasítás lehetősége már korábban is nyilvánvaló volt, és egy év alatt kutakodtam annyit a helyi viszonyokban, hogy sejtsem, mi kell ahhoz, hogy az ifjú hommelette-et felvegyék. Annyi bizonyos, hogy a honi - és leszűkítve: a második kerületi - bölcsődeviszonyokat nyugodtan nevezhetjük szimptomatikusnak.