2011. július 31., vasárnap

Intim

Különleges poszt ez, melyben olyasmit osztok meg, amit legközelebbi barátainknak vagy családtagjainknak sem szoktunk gyakran mutogatni: a mélyhűtőnk tartalmát.



Egy Sherlock Holmes már ennyiből részletesen feltérképezheti lakótársi közösségünk legjellemzőbb szokásait, mindenekelőtt azt, hogy a kezdő apuka laposüvegben tartja a Becherovkát, és hogy nagyon gyakran használjuk a fagyasztót, különben nem képződött volna az a reménytelenül vastag jégréteg a legfelső hűtőrácsra. Illetve, ami a legszomorúbb: a lefagyasztott anyatej-adagok immár végképp kiszorították a kezdő apuka féltve őrzött alapleveit a felső polcról. Azért eloszlatok egy félreértést: azok a kék zacskók jobboldalt nem vérdoppinghoz használt plazmát tartalmaznak, hanem a legifjabb hommelette számára idényben lefagyasztott, hozzátápláláshoz nagyszerűen használható meggyvelőt.

De ami a lényeg: vidáman kandikál ki a Mamas & Papas két macska-csúcsmodellje, köztük az ebben a posztban megénekelt Arlo. Mindez nem jelent mást, mint azt, hogy a legifjabb hommelette állapota rohamosan javul, azaz most már mindenféle értelmetlen, az otthonosság szánalmas illúzióját keltő plüss-izékkel lehet körberakni a gyermeket. A két kiválasztott, az intenzív osztály Farkas Bertalanja és Magyari Bélája pedig éppen nagyszabású, embert-plüssmacskát próbáló sterilizálási/atkátlanítási kiképzésen esik át a nagy bevetés előtt. És bár, mint a fentebb linkelt bejegyzésből kiderül, az újszülöttek egyáltalán nem tolerálják a Mamas & Papas-termékeket, azért ez utóbbiak még így, világűr-hőmérsékletűre hibernálva is barátságosabbak, mint a különböző csövek, szondák, vezetékek és pittyegő masinák.