2007. október 29., hétfő
Hihetetlen, de kifestettünk
Nem, ezek a vidám úriemberek nem a drága hommelette-ünk fogantatásának allegorikus élőképbe rendeződő megtestesítői à la Woody Allen, nem is egy Ku-Klux-Klan misztériumjáték karneváli hangulatban visszatapsra kijövő szereplői, és még csak nem is frissen megvásárolt lakásunkban a konvektorok radioaktív sugárzását felmérő, Geiger-Müller számlálókkal felszerelkezett önkormányzati különítmény. Nem. Ezek az urak lakást festettek, újlaki birodalmunk égbe nyúló falait.
Volt köztük nemzeti érzelmű:
A csehszlovák élelmiszer- és tudatmódosító-ipar lelkes rajongója:
A kezdetleges körülmények között hamar otthonos fészket kialakító:
És feladatát rendkívül komolyan vevő:
Nekik, és még e postban nem említett sokan másoknak köszönhetjük, hogy ha minden jól megy, drága hommelette-ünknek nem egy sátorban kell eltöltenie élete első két hónapját. Drámai tempójú hétvége volt, két napba sűrített festés és költözés, három héttel strapabíró lakótársam kiírt időpontja előtt...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése