2008. augusztus 12., kedd

Vendégposzt: a körömvágás

Az én drága lakótársam nem csak odaadó és nagyszerű anya, lassan professzionálissá váló sorozatjunkie, de mint azt az alábbiak is bizonyítják, szakképzett körömvágó és nem utolsósorban remek stiliszta. Úgyhogy jöjjön eme túlzottan is apaközpontú blog első vendégposztja, a kezdő anyuka beszámolója a körömvágás nehéz mesterségéről.

A köldökcsonk-tisztítás után talán a legnagyobb para a körömvágás. Legalábbis a kezdő szülő ennél a két kötelező és különösen fontos gyermekápolási feladatnál érzi azt, hogy ha nem hiperóvatos és körültekintő eléggé, akkor valami visszafordíthatatlan sérülést fog okozni egy szem kicsi gyermekének. Borzasztóan hálás voltam az édesanyámnak, aki fogta és levágta a már csak egyetlen, hajszálvékony bőrcafaton lógó és borzasztóan büdösödő kölcsöksebet (csak semmi sziszegés, ő nővér, szakszerűen, fertőtlenített bigyókkal dolgozott). Így csak a körömvágás maradt meg nagy mumusnak (bár mostanában a pelenkázás is életveszélyes, hol majd leugrik a pelenkázóról a nagy felfedezésben, hol meg tiltakozásképp addig csavarja magát a lányka, amíg saját magának okoz fájdalmat...)

Szóval körömvágás: drága védőnőnk tanácsára 3 hetes koráig egyáltalán nem vágtuk, nem is volt rá szükség, mert mindig letört. A lábán meg vagy két hónapos koráig nem kellett egyáltalán ugyanemiatt (van ilyen szó???). Szóval eljött a 3. hét vége, és mivel apuka kategorikusan kijelentette, hogy soha nem fogja levágni a csemete körmét, mert nem meri, ezért kénytelen voltam és vagyok ezt az azóta is parás műveletet végrehajtani.

A rítus egyszerű és relatíve gyors (de majd a gyakorlott körömvágók eldöntik persze): szoptatás közben, a 10. korty környékén, amikor már félkómában van, elkapom az egyik kezét és jó esetben fél perc alatt meg is van a vágás. Ami nálunk genetikailag kódolt nehezítés, az az, hogy Bella mindkét szülőjőnek kerek a körme, amit egyáltalán nem olyan könnyű vágni, mint a karcsú hosszúkásat, egy nyisszantással. Legalább 2 vágás minden köröm, ha nem több, és a végén van egy kis utánigazítás is, ha éppen hagyja.

Valahogy minden héten vagy egy olyan nap, amikor arra ébredünk ,hogy helyes kis lánykánk megint scarface lett és mindig egy észrevehetetlen, nyavalyás, éles körömszél az ok. Persze ez mindig az a nap, amikor védőnő jön, netán találkozunk valakivel, aki még nem látta őkelmét. A lábkörmökkel meg az a helyzet, hogy amikor véletlenül sikerül elkapni és a közelben van az olló, akkor gyorsan lecsapok. Mintha ott még mindig letöredezne magától vagy mi. Lehet, hogy apuka suttyomban mégis próbálkozik?

Mindent összevéve egyáltalán nem könnyű és nem is szórakoztató, viszont félelmetes és nehéz. Várjuk a tippeket, hogyan lehet ebből is valami mókát csapni.

8 megjegyzés:

  1. Nem lehet belőle mókát csinálni, viszont egy idő után megedződik eléggé az arcbőr, kevesebb tehát a karmolás, ami meg van, az elvész a try-and-error mdószerrel gyakorolt járás okozta kék foltok és egyéb sebesülések között.

    Nálunk kettő darab egyévesnek kellene vágni a körmét, de nem megy. Ha ébren vannak, nem hagyják, ha meg alszanak, akkor végre alszanak, ééééérted. A végső módszer: egyik szülő rátérdel, duplanelsonban, másik szülő vág, gyermek pedig sikolt.

    VálaszTörlés
  2. Az en modszerem:
    Trukk nr. 1: Koromvagas elott hagyom hatszani a (lekerekitett hegyu) olloval, felugyelettel persze, nehogy kinyissa. Szoval az ollo jatek es nem ellenseg.
    Trukk nr. 2: Minden vagas elott rakeszules, hogy most valami nagyon vicces es izgalmas fog tortenni, majd vagas utan nagy egyutt nevetes. Ezt persze kicsit eroltetni kell.
    Trukk nr. 3: Ha valami miatt elhuzza a kezet, nem forszirozom, ujra lehet kezdeni 5 perc mulva.
    Hat ez. De most 2 hetig az anyja vagja (a te modszereddel).

    VálaszTörlés
  3. Pohly, köszi! Viszont figyelj csak, ránéztem a blogra, Anetta véletlenül nem a Kidsnél dolgozott? Mert szerintem mi kollégák vagyunk/voltunk.

    VálaszTörlés
  4. másik: de, ő főszerelte - azaz biztos kollégák vagytok per voltatok.

    VálaszTörlés
  5. De, véletlenül:) és teljesen emlékszem az utolsó folyosóbeszélgetésünkre is, amikor én már jöttem el, te pedig mondtad, hogy babát vársz! Hát vicces, az is hogy blogíróférjek/lakótársak/apukákhoz mentünk. A körömvágás pedig szívás, bilívmi! Talán a hajvágás lesz csak nagyobb harc, de szerencsére az ényémek (akik persze feriéi is) még mindig kókuszhajúak, nincs mit vágni rajta.

    VálaszTörlés
  6. Kicsi a világ... Cukik az ikrek! Biztos nem egyszerű, de belenézek a blogba jobban, elvégre nem kommentben kéne faggatni mindenfélékről. Hajvágás? Huhh, az nálunk még odébb van, annak ellenére, hogy nagy hajjal született a lányunk, most éppen hogy van neki valami a fején.

    VálaszTörlés
  7. B, kipróbáltam a módszert, bár a kezemből nem adtam ki az ollót és ugyan kicsit le kellett fogni, de végül levágtam a lábkörmét - győzelem! Szóval köszönjük. Baba alszik?

    VálaszTörlés
  8. Hadd osszak egy kis észt éééén is! :D Soma csak akkor hajlandó végigülni a körömvágást, ha teli a hasa. Úgyhogy először jól megetetem, és mikor felveszi a "jóllakott Buddha"-testtartást, lecsapok rá a körömcsipesszel (nekem az olló nem vált be).
    Puszi!
    gica

    VálaszTörlés