2010. november 12., péntek

Apuka verset mond

Az én drága lakótársam fogta az ifjú hommelette-et, és elhúzott vele egy hétre szülővárosába, hogy szegény anyai nagyanyja is lássa néha azt a gyereket, a kezdő apuka pedig fontos tapasztalattal lett gazdagabb. Üres lakásba kurva szar hazajönni - ezt tudom üzenni (magamat is beleértve) azoknak, akik néha besokallnak a családi élettől, vagy úgy gondolják, hogy időnként feltétlen szabadságra van szükségük. Nagy újlaki magányomban ki is ötlöttem egy versikét, afféle villon-i balladát, mit mondjak, a szavak rakosgatása enyhítette azért az egyedüllétet. Anélkül, hogy túlmagyaráznám a fűzfapoétikus sorokat, annyit elárulhatok: arról szól, hogy a világon a legjobb dolog amolyan Trainspottingosan, még inkább Robbe-Grillet-sen bámulni, ahogy nő a fű. Pontosabban, hát, a gyerek.

Bellada a gyerek növéséről

1.
Avarra hó hull és hóra zápor,
Nő a gyerek, mint a kamatteher.
Fel sem foghatjuk igazából,
Ez a néhány év hogy elszelel.
Tegnap született, ma bringát teker,
S hisztivel fűszerez dackorszakot:
"De akarom, de muszáj, de kell!" -
Mondta Bella és kacagott.

2.
Messze a Boráros a Blahától,
Hazáig szinte évek telnek el.
Forog, feláll, magyaráz magától -
Fogy az anya-, s nő az apakebel.
Nyelv-konyhában szavakat kever,
Úgy fűz össze egy-egy mondatot:
"Először tészta, aztán eper" -
Mondta Bella és kacagott.

3.
Nehéz az élet, a válság gátol,
A forint zuhan, de nem érdekel.
Jó - távol a politikától -
Annak, aki gyereket nevel.
A sírnál, hol nemzet sűlyed el,
mi nemzettünk egy magzatot.
"Látod, leányom, cseberből veder" -
Mondtam Bellának, és kacagott.

Ajánlás

Drága Lakótárs, fogadd e verset,
mint egy újabb családi kacatot!
"Papa főz, mama mos, baba seper" -
Mondta Bella és kacagott.

3 megjegyzés:

  1. Óóó, hát ez nagyon megható, főleg így este az üres lakásban...

    VálaszTörlés
  2. Na de arrol egy szo sincs, hogy tegnap 3 eves lett a Bella?????

    VálaszTörlés