2011. június 27., hétfő

A nyári napforduló...

...alkalmából, az év legrövidebb éjszakáján megejtettük életünk első közös sátrazását. Igaz, csak a kert végéig jutottunk, a rózsaágyás mellé, ami azért még nem egy függőbivak a Nanga Parbaton, de kezdetnek ez is elég izgalmas volt. Az ifjú hommelette úgy fel volt spannolva, hogy éjjel egyig járkált ki-be egy zseblámpával, sünöket és macskákat hajkurászva, meg hosszú negyedórákat romantikázva a bilijén. Reggel meg is lett az eredménye, íme a kissé nehézkesen ébredő gyermek:









És ha e dokumentációt összevetjük a következő fotóval, világosan kiderül, hogy az ifjú hommelette letgadhatatlanul anyja lánya, legalábbis ami a reggeli első kávét megelőző állapotot illeti, extrém környezeti viszonyok között:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése