2008. június 21., szombat

Badacsonyi csúcstámadás

Nagy dolgok történtek az elmúlt héten, legalábbis az elmúlt fél évben kegyetlenül négy fal közé szorított háromfős lakótársi különítményünk számára: először szabadultunk ki újlaki aranykalitkánkból. Egy badacsonyi présház-szerűben töltve néhány napot, a kezdő apuka végre aránylag normális kirándulásokba vezethette be elsőszülöttjét. Megterhelő, de annál nagyszerűbb badacsonyi körtúra, csúccsal, kilátóval, bazaltorgonákkal, történelmi aurával az ország egyik legszebb és legpatinásabb vidékén.

Nemcsak hogy Badacsonyban tengettük életünket, de annak is legszebb részén, Lábdihegyen, egy csodás, délnyugati fekvésű szőlőben. A környék adottságait jól jellemzi, hogy a legközelebbi korcsma, ahol az EB mérkőzéseit lehetett (volna) nézni, Tördemicen volt, jó másfél-két kilométerre alaptáborunktól. Ezzel szemben szinte a ház mellett haladt el a lábdihegyi vasútállomást a Rodostó turistaházzal összekötő sárga jelzés, valósággal hívogatva egy remek kirándulásra. Nem is teketóriáztam sokat, pár napnyi akklimatizációs túra (melyek gerincét a reggelenkénti zsömlebeszerző-utak adták) és a heggyel való szemezés után egy napsütöte reggelen a hordozókendőbe pakoltam az ifjú hommelette-et, és nekiindultam az alábbi gyönyörű körtrekknek.


Nagyobb térképre váltás

(Sajnos a szánalmas Gugli csak igen rossz felbontású műholdképpel rendelkezik a területről.) További ajnározás helyett az analízis:

Erősségek: Pompás és változatos útvonal, kultúrtáj és erdős fennsík, páratlan kilátás az út jó pár pontjáról. Történelmi nevezetességek lépten-nyomon, az ifjú hommelette testét-szellemét egyaránt erősítő kirándulás. A megtett távolság emberi léptékű, de a sok szint miatt egész nagyszabású túrának tűnik.

Gyengeségek: Az útak csak egyetlen gyengesége van, de az annál súlyosabb. A Lábdihegytől a Rodostó-házig vezető sárga-piros-kék jelzés botrányos állapotban van, rosszul, ritkásan sőt, ami még rosszabb, teljesen félrevezetően jelzett útról van szó (akkor már inkább ne legyen jelzés, mint hogy a hülye helyre rakott sárga csík belevezessen a kullancsos-cserjésbe, amiből egy türelmetlen elsőszülöttel az ember hasán nem túl könnyű kikeveredni). Szóval a Balaton-felvidéki Nemzeti Park legnagyobb dicsőségére az ország egyik legfontosabb természeti-kulturális emlékét, a Badacsonyt (tanösvénnyel, ugye!) délnyugatról csak a legnagyobb erőfeszítések árán lehet megközelíteni, egy gondozatlan, zűrösen jelzett, benőtt ösvényen.

Lehetőségek: Te jó ég, lehetőség aztán van dögivel! Bármilyen korú gyermeket el lehet szórakoztatni a kirándulás nyújtotta végtelen élményanyaggal. Flóra és fauna magas szintű tobzódása, a szőlőkben seregélyek és nyulak, feljebb méretes ragadozómadarak, lépten-nyomon fantasztikus kilátóhelyek. Ha a teljes Badacsony Circuit kissé hosszadalmas és fárasztó lenne, akkor a Hertelendy-variánst javaslom (a térképen narancssárgával jelölve), azon pillanatok alatt a Kisfaludy-háznál teremhetünk. A kultúra, illetve a zsírszagú lacikonyhák végtelen sorai iránt érdeklődők gyorsan lejuthatnak Badacsonyba vagy Tomajra, az autentikusabb hangulatok kedvelői Tördemic felé vehetik az irányt, és csak pár méter az e sorok íróját egyébként teljes mértékben hidegen hagyó Balaton, ahol állítólag bizonyos elemek fürödni is szoktak.

Veszélyek: A nagyszerű kilátásnak persze veszélyei is vannak, a legfontosabb ezek közül a Bujdosók lépcsőjének legfelső, kb. négyszázhatvanadik tükörsima bazalt-lépcsőfokára egészben kiköpött tüdő, a jellegzetes szúrás a bordák között, és a hasra kötött gyermeket garantáltan felébresztő epileptikus zihálás. Két-három kilátóponton (a Bujdosók lépcsője fölötti bazaltorgonák tetején, a Ranolder-keresztnél és még pár helyen a túlmozgásos kisdedet erőszakos eszközökkel kell megóvni a húsz-harmincméteres zuhanástól. Jelentős veszély még a túra végefelé a Kisfaludy-ház pompás teraszán délidőben elfogyasztott kisfröccsök sora, ami a felgyorsult vérkeringést a tűző Nappal ötvözve meglehetős bizonytalanságot eredményez lépteinkben, ezzel pedig jelentős tekintélyvesztést szenvedünk el utódunk szemében.

Megközelítés: A túra beszállása igen fejlett facility, a Lábdihegyi vasútállomással (portosabban: vasúti megállóval) szemben van kemping, parkoló, buszmegálló. Úgyhogy kényelmesen oda lehet jutni, az autóra vigyáznak, a vonat házhoz jön, és van naponta vagy két busz is, télen-nyáron, a helyi Volán örök dicsőségére. Biciklivel is nagyszerű, a Badacsonyt téldől körülfogó Római úton vezet a kerékpárút.

Életkor: 0-bármeddig, de járóképes gyermek esetében csak akkor induljunk neki, ha az nagyon elszánt. Szerény apai véleményem szerint nincs olyan gyerek, aki ne sokallna be a Bujdosók lépcsőjétől vagy feljebb a fennsíkon. Szerencsére az úton aránylag értelmesen vannak elosztva az izgalmak, úgyhogy némi pszichológiai képzettséggel fenn tudjuk tartani a folyamatos érdeklődést és elkötelezettséget a gyaloglásra. Terhes anyukáknak egyáltalán nem javasolt, hacsak nem szülésindításra.

Hordozás: Az út babakocsival nem járható, marad a kenguru vagy a kendő. A háti hordozó is necces, mert helyenként, különösen az elején sűrű cserjésben visz az út.

Ellátmány: A kiindulópontnál az ADAC-címkés Eldorado kemping, a helyi viszonyokhoz képest normálisnak mondható pizzériával. A Rodostó turistaház ne tévesszen meg senkit, ez nem működik, jelenleg valami szögesdróttal körülvett, kiszivárogtatni való beszédek titkos felvételére használt korményüdülő-szerűség terpeszkedik a helyén, szép nagy terepjárókkal az udvarán. Az út végefelé a Kisfaludy-ház etalon, a konyha közepes, a hely levevősen méregdrága, de a terasz kilátása mindent megér. Ha autoval vagyunk, ne tétovázzunk egy kis kitérőt tenni Szigligetre, ahol az Aranypatkó a környék legjobb étterme. Hibátlan.

Oktatás-nevelés: Hát, ebből végtelen lehetőségeket kínál utunk. Biológiai továbbképzés esetén megismertethetjük gyermekünkkel a kultúrtáj, a szőlőművelés és a borászat alapvető fogalmait (és benézhetünk a badacsonyi Borászati Kutatóintézetbe, hiszen a kulturált alkoholfogyasztás gyakorlását nem lehet elég korán kezdeni), a fennsíkon csodszép erdő vár minket. Geológiai-földtani alapismeretek széleítésére is kitűnő, egy badacsonyi kirándulás után utódunknak bizonyosan nem lesz problémája a földrajz-érettségin (ha még van olyan...) a tanúhegyek, a vulkanizmus, a kiömléses kőzet terminusaival. Csodás kőtengerek, bazaltoszlopok és mindehhez páratlan kilátás. A humán érdeklődésű kisdedek is mértéktelenül részesülhetnek a jóból. Első körben természetesen Kisfaludy Sándor jöhet szóba, aztán Eötvös Károly, aki nemes egyszerűséggel "a világ legszebb tájának" nevezte a tanúhegyek vidékét. Képzőművészeti ihletettségűek Badacsony felé kerülhetnek, ahol az Egry József Múzeum pompás alkalmat kínál, hogy a csecsszopót bevezessük a napfény és a víztükör ábrázolásának rejtelmeibe.

A legfontosabb adatok:

Útvonal: Badacsonylábdihegy - Kuruc körút - Bujdosók lépcsője - Ramolder-kereszt - Hertelendy-emlék - Kisfaludy-kilátó - Klastrom-kút - Rózsa-kő - Kisfaludy-ház - Kuruc körút - Badacsonylábdihegy

Távolság: 8,3 km (5,14 mérföld)

Szint: 736 m (368 fel, 368 le).

Csúcs-csoki: Badacsony, Kisfaludy-kilátó, 438 m.

Menetidő/pöcsölés/összesen: 02:20/00:50/03:10

Átlagsebesség: 3,5 km/h.

Átlagos emelkedő/lejtő: 8,8%

Átlagsebesség kategóriája (a terepviszonyokat figyelembe véve): közepesen szomorú.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése