Puritanizmus és kedvenc fotó

A kezdő szülőknek hat és fél hónap kellett ahhoz a felismeréshez, hogy egy csodás pannon naplemente fontosabb kellék a fürdetéshez, mint a csilli-villi, hipermodern, csúszásgátlós fürdetőkád vagy a hét nyelven beszélő kádállvány, vagy bármi, ami méregdrága, hatszor tesztelt és gyerekorvosok által garantáltan bababarát. Bizonyító erejű mozgókép belül.

Egy mezei lavór, egy kopott hokedli és a már említett pannon naplemente: ennyi bőven elég az ifjú hommelette eddigi földi pályafutásának legemlékezetesebb fürdetéséhez.



És ha már a természetközeliségnél tartunk: bár a kezdő apuka igyekszik megkímélni e blog látogatóit önnön fotóitól, most mégis idehelyez egyet. Egyszerű oknál fogva: ez a kedvence. Valóban van valami mélyen kifejező abban, ahogy apuka révedve szemléli a Szent-György-hegy csodás délkeleti lejtőit, vágyakozva tekintve arrafelé, ahonnan az ország legjobb Olaszrizlingjei származnak. Eközben a rendkívül objektívérzékeny hommelette barátságos öntudattal mered a kamerába.



A fotó minőségéért elnézést, diáról lett szkennelve, és a procedúra során csúnyán elveszett az eredeti kép árnyalatgazdagsága.