2009. január 27., kedd

Magassági rekord

Na tessék. Pénteken még a ködre és nyirokra panaszkodtam, a hétvége viszont ragyogó napsütésben telt, aminek örömére vidám kocakirándulásra rángattam el az ifjú hommelette-et. Természetesen majd erről is megemlékezem, de a legutóbb egy szép őszi túrát és magassági rekordot ígértem, nos, íme: kedves kis omlettünk első komolyan vehető hegycsúcsa, a Nagykovácsi fölé magasodó Nagy-Szénás volt a célpont. Mondjuk az 551 méteres magasság még nem az a kifejezetten expedíciós kategória, de a Nagy-Szénás remek kilátással ellátott, gyepes csúcsgerince mindig is kezdőapukai kedvenc volt. Rövid, ütős kis kirándulás, pompásan alakuló gasztronómiai végjátékkal.


Nagyobb térképre váltás

Erősségek: a túra legnagyobb erőssége maga a csúcs, ahonnan megfelelő fotótechnikai felkészültséggel egész magashegyi jellegű képeket készíthetünk. (A fotókon látható szemcsékért rettenetesen szégyellem magam, de meghatározhatatlan eredetű por került az objektívbe, a retusálás meg órákig tartana.)



Mivel a Nagy-Szénás (mint neve is mutatja) egy nagy gyep, ezért a kilátás is kitűnő, észak felé a Pilis masszív vonulata, dél felé a Budai hegység égbe törő bércei.



Gyengeségek: ilyesmit nem nagyon tudok felsorolni, hacsak azt nem, hogy igen népszerű kiránduló-útvonalról van szó, ami Magyarországon egyet jelent az ösvény mentén ízlésesen elhelyezett nájlonzacskókkal, Túró Rudi-csomagolópapírokkal, és azokkal a jellegzetes, bugyikék, elképesztően foszlós szalvétákkal, amiket a világ egyetlen más pontján sem lehet megtalálni. Elképzelni sem tudom, hogy a magyar "kirándulók" honnan szerzik be, és milyen elmebeteg ötlettől vezérelve csomagolják bele az undorítóra csoffadt szalámis-uborkás* szendvicseiket (és ha már belecsomagolják, akkor miért szórják szét maguk mögött).

Lehetőségek: nagy előnye a terepnek, hogy keresztül-kasul szelik a turistautak, úgyhogy sokfelé mehetünk. A kevésbé edzettek a Nagy-Szénás után rögvest visszatérhetnek Nagykovácsiba, a gyakorlottabbak az országos kék jelzésen elmerészkedhetnek Piliscsabáig (a Budai-hegység egyik legszebb útja vezet erre, keresztül a Kis-Szénás ultraszigorúan védett területén), északnak kisétlhatunk az Ördög-toronyig, de leballaghatunk Solymárra is. Pilisszentivánban elsőrangú bányató, Vörösváron remek cukrászda, egyszóval a lehetőségek száma közel végtelen.

Veszélyek: mint mindig, a "kopár csúcs-szép kilátással" kombónak jelentős hátulütője, hogy a Nagy-Szénáson általában erős a szél (mint az a lenti képen is látható).



Bár a Nagykovácsiból felvezető út 150 méteres szintkülönbsége nem szívszakasztó, gyerekkel azért érdemes vigyázni, mert villámgyorsan össze lehet szedni egy középfülgyulladást. Úgyhogy egy jó sapka nem árt. A másik jelentősebb veszélyforrás (egyben lelkes gyermeki sikkantások előidézője), hogy a Pilisszentiván mellett elvezető út bejáratott lovastúra-útvonal, és bizony előfordul, hogy tízes csoportokban galoppoznak el mellettünk a lovasnépek. Kisgyerekek számára ez akár még ijesztő is lehet. És természetesen nyáridőben kerüljük messzire a terepet, mivel itt is vastagon borítanak mindent a kullancsok.

Megközelítés: mivel körtúráról van szó, akár autóval is mehetünk, Nagykovácsiban nagyon könnyű parkolni. Ha szeretünk útközben hirtelen döntéseket hozni, akkor sem drámai a helyzet, hiszen a 63-as busz percek alatt iderepít minket Hűvösvölgyből. (Még egy dolog szól a busz mellett, de erről később.

Életkor: 0-bármeddig. Az útvonal nagyon könnyű és nem is hosszú, bár a járóképes gyerekek a végefelé, az Antónia-árok tetejénél már kiakadáshatárra kerülhetnek. Lélektanilag nem szerencsés, hogy az egyetlen izgalom (a csúcs) az útvonal elejére esik, de ha visszafelé járjuk meg a kört, akkor ez a probléma is megoldódik.

Hordozás: babakocsi nem javasolt, bár ottjártunkkor láttunk a Nagy-Szénásra igyekvő babakocsisokat. Az Antónia-árok azonban garantáltan kiakasztja a legmasszívabb kocsikereket is. Ezen a szakaszon a háti hordozóval is érdemes vigyázni, mert az árokban jókora, útra hajló szedres tépázhatja a gyermeket. Kendő, kenguru elől-hátul egyaránt optimális, amint azt a mellékelt dokumentumok is bizonyítják:





Ellátmány: az útvonalon semmiféle utánpótlásra ne számítsunk, de Nagykovácsi a kifogyhatatlan lehetőségek tárháza. Alapvetően óriási hibát követünk el, ha visszatértünkkor nem nézünk be a Trendl házba, közvetlenül a katolikus templom mellett, ami a környék legjobb és leginkább gyerekbarát vendéglője. Nagyszerű koszt, nagyvonalú kiszolgálás, kulturált árfekvés. A hely gyomorbavágón magyaros konyhát visz, jellegzetes méretű adagokkal:



De az alapanyagok elsőrangúak, a fűszerezés eredeti és arányos, a frisen csapolt Krušovicén pedig olyan a hab, hogy még az ifjú hommelette-nek is elállt a szava.



Oktatás-nevelés: a túra elsősorban a középhegységi lombos erdők flórájának megismertetésére alkalmas (különös tekintettel a dolomitos gyeptársulásokra), és mindezt még egy többé-kevésbé professzionálisan kiépített tanösvény is segíti. A terület legnagyobb kincse a pilisi len, ami kizrólag itt tenyészik, és a nyári időszakban csinos kis egymillió forintos csokrot szedhetünk össze belőle. Nagyobb kiskrampóknak kötelező kultúrtörténeti kör a csinos, klasszicista Tisza-kastély, ahol politikai hitvallástól függően okíthatjuk gyermekünket Tisza István szeretetére vagy gyűlöletére. A katolikus templom környékén pedig mélyen meríthetünk a közepes minőségű provinciális barokk csodáiból:



Mi magunk is hatalmas eredményeket értünk el az oktatás-nevelés területén, az ifjú hommelette például megtanulta, hogyan kell kilométereken keresztül szorongatni és vidáman, állhatatosan lengetni egy falevelet:





A legfontosabb adatok:

Útvonal: Nagykovácsi - Nagy-Szénás - (...) - Antal (Antónia)-árok - Nagykovácsi

Távolság: 7,5 km (4,69 mérföld)

Szint: 620 m (310 fel, 310 le)

Csúcs-csoki: Nagy-Szénás, 551 m.

Menetidő/pöcsölés/összesen: n.a.

Átlagsebesség: n.a.

Átlagos emelkedő/lejtő: 8,2%

Átlagsebbeség kategóriája (a terepviszonyokat figyelembe véve): n.a., de elég siralmas lehetett


*Épelméjű ember ugye nem készít szalámis-uborkás szendvicset, mert az uborka megkeseredik a szalámitól, a szalámi meg szétázik az uborkától. Aztán mégis, tele van ezzel a magyar erdő.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése