Hónapokkal ezelőtt megtisztelő felkérés érkezett a város legjobb és immár bizony legpatinásabb gyerek-könyvesboltjának honlapjától, hogy írnék valami kis semmi kis valamit, ami rendszeres, apás, kulturális és érdekes. Jó mesteremberként persze tudtam, hogy a négyből maximum kettőt vagyok képes teljesíteni, ennek ellenére meglepetéssel és örömmel mondtam azonnali igent. Aztán persze a legifjabb hommelette kalandozásai az egészségügyben alaposan áthúzták számításaimat, úgyhogy hónapokig döglődött a projekt. Ám most végre elérkezett az ideje, hogy ígéretemhez híven a négyből legalább kettőt teljesítsek, így aztán nem kis büszkeséggel jelentem be kezdőapai-lakótársi sorozatomat a Pagony blogján. Feneketlen hübriszemben azt gondoltam, hogy képes vagyok lemezajánlókat írni, de mivel civil, nem-kezdőapai életem jókora része azzal telik, hogy sajtóanyagnak álcázott szégyentelen hozsannákat írok arra hol érdemes, hol érdemtelen zenekarokról, úgy gondoltam, hogy kicsit fordítok a dolgon. Bevallom, semmi köze ahhoz, hogy ma van a magyar népmese napja, holnap meg a zene világnapja, de amolyan Ezeregyéjszakás, meta-mesekeretbe ágyazott mesefolyam indul, Lemezmesék címmel, ami - könnyű kitalálni - gyereklemezekről szól, de nem úgy. Az első bejegyzés lapozás után olvasható.
Több itt »
(Arra még nem jöttem rá, hogy RSS-be hogyan lehet becsatornázni, de ettől függetlenül érdemes feliratkozni a Pagony gyűjtő RSS-ére, megéri. [Itt van például a neten elérhető legjobb Tamkó Sirató-tanulmány, direkt nem linkelem, keressétek meg!] Itt majd úgyis jelzem, ha felkerült egy-egy újabb szöveg, azaz: mese.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése